MOHU

A MOHU tevékenysége a magyarországi hulladékkoncesszió bevezető szakaszában

vezetői összefoglaló

• A MOL Nyrt. az állami hulladékkoncesszió 2022 nyári elnyerése után azonnal nekifogott a 2030-as Shape Tomorrow stratégiájában rögzített koncepciója megvalósításának annak érdekében, hogy a régió körforgásos gazdaságának vezető szereplőjévé válva elősegítse a hazai hulladékgazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának növelését az európai uniós célokkal összhangban.
• A társaság, illetve a 2023 januárjától a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. nevet viselő hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cég számos intézkedést hozott a célok eléréséhez vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében, tárgyalásokat folytatott a partnerekkel való együttműködés hatékonyságának növelése érdekében, és megkezdte a beruházási tervek összeállítását.
• A MOHU a 2023. július 1-jén elindult koncesszió bevezető szakaszában folytatott tevékenysége alapvetően sikeres és több mérföldkövet ért el, ugyanakkor az ebben az időszakban elvégzett komplex, sokrétű munka elsősorban az átállás zökkenőmentességének biztosításáról és a későbbi látványos eredmények megalapozásáról szól.
• Az átszervezéssel járó kihívások ellenére az új rendszerre való átállás sikeresen megtörtént, az rendeltetésszerűen működik, a hulladékgyűjtés és -kezelés stabil és folyamatos.
• A hulladékkoncesszió elindulásának alapvető feltételeként a szükséges változtatások a jogszabályi környezetben is megtörténtek, elkészült az új árszabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díjszabályozása.
• Az EU-ban az elsők között Magyarország alkalmazta az EPR rendszert 2023. július 1-jétől, 2024. január 1-jén pedig elindult az új italcsomagolás visszaváltási rendszer (DRS).
• A lakossági hulladékudvarok működése egyszerűsödött, egységesedett és elérhetőbbé vált, elindult a társaság országos hulladékudvar-építési programja, valamint pilot jelleggel a használt sütőolaj, illetve a konyhai biohulladék házhoz menő begyűjtése is megkezdődött, és a MOHU lépéseket tett az országos lefedettségű korszerű textilhulladék-visszagyűjtési rendszer kiépítése, illetve a hulladék energetikai hasznosítását lehetővé tevő hazai kapacitás fejlesztése irányában is.
• A hulladékkoncesszió kezdeti szakasza a MOHU számára számos olyan hasznos tapasztalattal szolgál, amelyeket elemezve és beépítve a rendszer hatékonysága, illetve a szolgáltatás minősége a későbbiekben tovább emelhető.

Felkészülés a hulladékkoncesszió indulására

A MOL Nyrt. 2022 nyarán elnyerte a Magyar Állam által kiírt hulladékkoncessziót, amely lehetőséget teremt arra, hogy országos szinten optimális megoldás jöjjön létre a hazai hulladékgazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának maximalizálására. A társaság a koncesszió elnyerését követően azonnal munkához látott a 2030-as Shape Tomorrow stratégiájában rögzített hulladékgazdálkodási koncepciójával összhangban, melyben azt a célt tűzte ki, hogy a régió körforgásos gazdaságának vezető szereplője lesz.

A kiírás értelmében a MOL 2023. július 1-jétől 35 évig felel mintegy 4,5-5 millió tonna hazai települési hulladék gyűjtésének és kezelésének megszervezésért, melynek nagyobb részét települési szilárd hulladék, kisebb részét települési folyékony hulladék teszi ki. Az európai uniós célszámok értelmében a hulladékok újrahasznosítási/komposztálási arányát a 2021-es 35%-ról 2025-ig legalább 50%-ra, 2035-ig pedig minimum 65%-ra szükséges emelni, míg a lerakókba kerülő hulladék arányát 45%-ról legfeljebb 10%-ra kell mérsékelni 2035-ig Magyarországon. A begyűjtési és újrhasznosítási arányok emelése számos kedvező hatással jár, mérsékli az egészséget, környezetet és klímát károsító szennyező tevékenységet, miközben értékes másodlagos nyersanyaghoz juttatja a gazdaságot.

A koncesszió főbb feladatai közé tartozik a hulladékgyűjtési és -szállítási feladatok hatékonyabbá tétele, az országos hulladékkezelés és -(újra)hasznosítás optimalizálása, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) és a kötelező visszaváltási rendszer (DSR) bevezetése, a háztartási hulladékáramok szelektív gyűjtésének fejlesztése, hulladékkövető informatikai rendszer létrehozása, a fogyasztói szemlélet formálásának és részvételének elősegítése. A társaság a célok elérése érdekében vállalta, hogy az első tíz évben legalább 185 milliárd forint értékű beruházást hajt végre, és egy legalább évi 100 ezer tonna hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít a koncessziós szerződés első ötéves ciklusában.

A koncesszió elnyerését követően a MOL meghirdette a partner vállalkozások kiválasztására szolgáló Intézményi Alvállalkozói Pályázatot, tárgyalásokat kezdett a hulladékkezelő gazdasági létesítmények üzemeltetőivel, illetve tulajdonosaival a kapacitások lekötéséről, és összességében több száz, a hulladékgazdálkodásban részt vevő céggel kötött együttműködési megállapodást. A MOHU országszerte mintegy 500, a hulladék begyűjtését kezelő partnerrel áll szerződéses kapcsolatban, melyekkel az együttműködés és elszámolások az átállás időszakában is problémamentesen folytatódott.

A 2023 januárjától a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. nevet viselő hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cég megkezdte a beruházási tervek összeállítását, kormányzati elfogadtatási folyamatát és a lakossági-intézményi szemléletformálás előkészítését is.

A koncesszió indulása óta elért eredmények

A hulladékkoncesszió elindulása óta a MOHU számos jelentős intézkedést és fejlesztési döntést hozott azért, hogy az elkülönítetten begyűjtött, majd hasznosított, nem lerakóba kerülő hulladék aránya fokozatosan növekedjen, valamint hogy a begyűjtés és a válogatás folyamatának hatékonysága és minősége javuljon. Így a társaság irányításával javában tart a hazai hulladékgazdálkodási rendszer zöldszempontú átalakítása az Európai Unió előírásai nyomán a fenntarthatósági célok, illetve a körforgásos gazdaság elérése érdekében.

A MOHU a koncesszió bevezető szakaszában folytatott tevékenysége alapvetően sikeres volt és máris több mérföldkövet ért el, ugyanakkor a társaság által ebben az időszakban elvégzett komplex, sokrétű munka elsősorban az átállás zökkenőmentességének biztosításáról és a később várható látványos eredmények megalapozásáról szól, ezért az eddig elért eredmények a közvélemény számára egyelőre nem feltétlen szembetűnőek. Továbbá, a pilot projektek természetükből adódóan az indulási fázisban a MOHU számára is számos olyan hasznos tapasztalattal szolgálnak, amelyeket elemezve és beépítve a rendszer hatékonysága, illetve a szolgáltatás minősége a későbbiekben tovább emelhető.

A sikerek között említendő, hogy 2023 júliusában megkezdődött a MOHU koncessziós feltételeknek megfelelő működése. Az átszervezéssel járó kihívások ellenére az új rendszerre való átállás sikeresen megtörtént, rendeltetésszerűen működik, a hulladékgyűjtés és -kezelés stabil és folyamatos. A végfelhasználók számára az átállás lényegében zökkenőmentesen ment végbe, a szolgáltatás színvonala nem csökkent, a számlázás fennakadás nélkül, a megszokott keretek között folytatódott, ami a hasonló léptékű integrációs folyamatok esetében nem magától értetődő. A feladat nagyságát érzékeltetendő: a MOHU a hulladékkoncesszió elindulásának első hat hónapjában, 2023 második félévében több mint 7 millió számlát állított ki, éves szinten tehát több, mint 15 millió számlát küld ki lakossági és intézményi ügyfelei felé.

Hulladékudvarok

A koncesszió életbe lépése után a MOHU gyorsította, egyszerűsítette, egységesítette és elérhetőbbé tette a lakossági hulladékudvarok működését, így 2023. július 1-jétől a lakcímkártya felmutatásával minden magyarországi lakos igénybe veheti az ország bármelyik hulladékudvarának szolgáltatásait. A társaság 2023 novemberében Esztergomban belefogott nagyszabású új országos hulladékudvar-építési programja megvalósításába is, a következő tíz évben pedig további 82 korszerű hulladékudvar jöhet létre országszerte. A hulladékudvarok kiépítése ütemezetten történik, a terv szerint évente átlagosan 10 hulladékudvar előkészítése majd kivitelezése valósulhat meg.

A tervezett új hulladékudvarok helyszínét a társaság minden esetben a település és térségének lakosságszáma, illetve a szolgáltatás helyi elérhetősége alapján választja ki. A MOHU első körben így azon településeken tervezi új hulladékudvarok létrehozását, ahol a lakosságszám megköveteli a hulladékudvar létesítését, illetve a környező településeken sem áll rendelkezésre hulladékudvar. A koncesszió keretében foglalt vállalás alapján minden 5000 főt meghaladó népességű településen mobil vagy fix hulladékudvart, minden 10 000 főnél nagyobb lakosságszámú településen és a 25 000 főnél népesebb gyűjtőkörzetekben fix hulladékudvart szükséges létesíteni, illetve üzemeltetni.

EPR, DRS rendszer

A fenntartható hulladékgazdálkodás költségeinek biztosítása érdekében létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR, extended producers responsibility) 2023. július 1-jétől működik Magyarországon az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően. Hazánk az EU-ban az elsők között alkalmazta az új rendszert, korábban mindössze Franciaország vezette be az EPR-t.

Az EPR rendszer bevezetésével összhangban a MOHU 2024. január 1-től aktiválta az új italcsomagolás visszaváltási rendszert (DRS) is. Ennek keretében fokozatosan minden, visszaváltási jelöléssel ellátott, 0,1-3 literes űrtartalmú egyszer használatos csomagolással rendelkező italtermék üveg, fém és műanyag palackos/dobozos csomagolása visszaválthatóvá válik az élelmiszert (is) forgalmazó boltoknál létrejövő több ezer, növekvő számú visszaváltási ponton (REponton) darabonként 50 forintos visszaváltási díjért. A gyártókra, illetve a forgalomba hozatalra vonatkozó haladék értelmében 2024. június 30-ig visszaváltási jelölés nélküli új palackok is forgalomba hozhatóak. Ugyanakkor a rendszer „hardver” oldalon készen áll és folyamatosan zajlik az automaták telepítése, így a megjelenő visszaváltható italos csomagolásokat a lakosság lényegében azonnal vissza tudja majd vinni.

A jelöléssel ellátott, ép és tiszta italos csomagolásokat többféle helyszínen és módon is visszaválthatóak. A 400 négyzetméternél nagyobb eladóterű élelmiszerboltoknak automatákat kell telepíteniük, míg a kisebb boltok, illetve a kistelepüléseken működő italforgalmazók kézi vagy gépi REpontként is csatlakozhatnak a rendszerhez. A MOHU 2023 végéig országszerte több mint 2000 automatát helyezett ki, mintegy 1600 üzlethelyiségben, és folyamatosan bővíti a visszaváltó pontok hálózatát, így a rendszerhez önként csatlakozó újabb boltok jelentkezésére is számít. Az üzlettulajdonosok a MOHU online ügyintézési felületén, a Partner Portálon regisztrálva csatlakozhatnak a visszaváltási rendszerhez.

A magyarországi rendszer nemzetközi szinten is különleges jellemzője, hogy a kézi átvevőhelyeken visszaváltott fémdobozok, PET-palackok és üvegek begyűjtése, regisztrálása és feldolgozása egy magyar szakemberek által fejlesztett innovatív új megoldással, mobil módon valósul meg a Returmatic Solutions Zrt. és a MOHU együttműködésében. Az elsőként itthon bevezetendő gépek már a helyszínen elkezdik feldolgozni az átvett hulladékokat, a MOHU pedig szinte azonnal utalja is a kereskedőnek az átadott mennyiség visszaváltási díját, ami elősegíti a visszaváltási lehetőség legkisebb településeken való biztosítását és az itt működő boltok rendszerhez való csatlakozását is.

Házhoz menő konyhai biohulladék gyűjtés

A MOHU 2023 októberében Kaposváron pilot projektként elindította a biodízel alapanyagként újrahasznosítható használt sütőolaj háznál történő begyűjtését szolgáló új, országosan is kiterjesztendő rendszert is, miután töltőállomásain már több, mint egy évtizeddel korábban megteremtette e hulladéktípus leadásának lehetőségét . (A házhoz menő használtsütőolaj-begyűjtés kaposvári indulása a begyűjtött hulladék mennyiségét illetően biztató eredményeket hozott, ugyanakkor – amint a sajtóban is megjelent – a kompenzációk kifizetése területén némi késedelem alakult ki.)

2024 elején 14 település társasházas övezetében elstartolt a konyhai biohulladék házhoz menő elkülönített begyűjtése is. A MOHU országos szinten fokozatosan vezeti be a szolgáltatást, első körben társasházi környezetben, a szelektív gyűjtéshez szükséges gyűjtőedényeket, illetve kukákat is biztosítva a lakosság számára. A MOHU a hulladékudvarokban is tervezi bevezeti a biohulladék leadásának lehetőségét, a kertes házaknál történő komposztálást pedig komposztáló edények kiosztásával kívánja elősegíteni.

A lakosság számára ingyenes szolgáltatás bevezetésével, a tároló edények működésével, illetve a környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos első tapasztalatok kedvezőek, a begyűjtött hulladék mennyisége növekszik. (A konyhai biohulladék házhoz menő gyűjtésének elindulása szintén nem volt mindenhol teljesen zökkenőmentes, ezt azonban nem a begyűjtés problémái okozták, hanem az, hogy a lakosság számára helyenként időbe tellett megszokni az új szolgáltatást.)

A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot biogázüzemekben hasznosítják újra, ahol az ebből képződő biogázból megújuló energiaforrásként villamos energiát és hőt állítanak elő. A biogázüzemben képződő maradék magas tápanyagtartalma miatt kiváló komposztanyagot/zöldtrágyát képezhet a mezőgazdaság számára. A hulladék megfelelő hasznosítása érdekében a MOHU elkezdte a biogázüzemekkel történő leszerződést is, míg az energetikai hasznosításból képződő melléktermék biogáztrágyaként, komposztként történő hasznosíthatóságával kapcsolatban kutatások folynak.

Textilhulladék-gyűjtés

A MOHU döntéseket hozott annak érdekében is, hogy országos lefedettségű korszerű textilhulladék-visszagyűjtési rendszert építsen ki. Ennek köszönhetően 2023 októberétől már az összes hazai hulladékgyűjtő udvarban lehetséges a textilhulladék leadása, és a MOHU elindította a hazai ruha- és cipőgyűjtő konténer hálózat bővítését célzó programját is, melynek eredményeképpen a gyűjtőpontok száma a korábbi mintegy 1500-ról 2027-ig fokozatosan 6000-re emelkedhet. A társaság célja, hogy minden magyar fogyasztó közelében biztosítva a használt ruhák, cipők és egyéb textilhulladékok fenntartható gyűjtésére szolgáló konténereket és hulladékudvarokat, országos lefedettségű korszerű textilhulladék-visszagyűjtési rendszert építsen ki annak érdekében, hogy ez az anyagáram is minél jobban bekapcsolódjon a körforgásos gazdaságba, és növekvő része kerüljön újrahasznosításra vagy újrafelhasználásra.

Energetikai célú hulladékhasznosítás

A MOHU az egyéb módon nem hasznosítható hulladék lehető leghatékonyabb, környezetbarát kezelése, illetve ártalmatlanítása érdekében a hulladék energetikai hasznosítását lehetővé tevő hazai kapacitás fejlesztése irányában is lépéseket tett. Magyarországon jelenleg egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőmű üzemel Rákospalotán (HUHA), de a célok eléréséhez elengedhetetlen a kapacitás jelentős bővítése.

A MOHU a koncessziós szerződésben vállalta, hogy egy korszerű új, legalább 100 ezer tonna/év kapacitású hulladékhasznosító üzem építésével bővíti az itthon rendelkezésre álló kapacitást 2028. június 30-áig. A társaság az új hulladékhasznosító kapacitás tervezése során azzal számol, hogy közép távon a keletkező települési hulladék mennyiségének mintegy 65%-a kerülhet anyagában hasznosításra, míg a fennmaradó hozzávetőleg 1 200 000 – 1 500 000 tonna/év vegyes hulladék lehet az energetikailag hasznosítható hulladékmennyiség. Ebből a HUHA és a tervezett új üzem együttesen hozzávetőleg 480 000 – 500 000 tonnát lesz képes kezelni, így a kapacitás bővítésével a fennmaradó mintegy 700 000 – 1 000 000 tonnás mennyiség kezelésére kell megoldást találni ahhoz, hogy a 10% alatti lerakási arány célja teljesíthető legyen.

A MOHU a további szükséges hulladékhasznosító kapacitások létesítéséhez keresi a potenciális együttműködő partnereket. A társaság álláspontja szerint az új kapacitásokat jól átgondolt országos stratégia mentén célszerű létrehozni, mely stratégia megalkotásában és 2035-2040-ig történő végrehajtatásában az államnak kiemelt szerepe van.

Begyűjtött mennyiségek

A visszagyűjtött mennyiség korábbiakhoz képesti alakulása későbbi elemzés tárgya, amely a megfelelő adatok rendelkezésre bocsátását követően valósulhat meg. Az eredmények bizonyos területeken meghaladják a tervezettet, jelentős elmaradás nem tapasztalható.

Az egyes hulladékáramok begyűjtésére vonatkozó 2023-as hivatalos mennyiségi adatok várhatóan 2024 közepétől állnak rendelkezésre. A MOHU által szolgáltatandó adatok bekerülnek az Energiaügyi Minisztérium rendszerébe, ahol több szempontból is összevetésre kerülnek az egyéb, a koncesszión kívül, azt megelőzően végzett begyűjtésekből származó adatokkal. Az elért arányokról a Magyar Állam privilégiuma, illetve kötelessége tájékoztatni az Európai Uniót, amire évente egyszer, az év végén kerül sor. (Az ezt megelőzően a sajtóban nyilvánosságra került adatok csupán az egyik résztevékenységre, az intézményi begyűjtésre vonatkoznak, ráadásul nem teljeskörűen.)

Az előzetes, nem hivatalos adatok szerint a MOHU az egyik legsúlyosabb hulladékgazdálkodási problémát képviselő használt gumiabroncsokból 2023. második fél évében összesen közel 30 ezer tonnát gyűjtött be. A társaság e mennyiség gyakorlatilag 100%-os hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról is gondoskodott, biztosítva, hogy a gumiabroncsok ne kerüljenek hulladéklerakókba. (A hulladéktípus fő hasznosítási módját a MOL és a Pannon Egyetem által kifejlesztett gumibitumen-előállítás képezi, melynek eredményeképpen az elhasználódott gumiabroncsokból az útépítésekhez használható gumikeverék alapanyag állítható elő.)

Jogszabályi, informatikai háttér

A hulladékkoncesszió elindulásának alapvető feltételeként a szükséges változtatások a jogszabályi környezetben is megtörténtek. Elkészült az új árszabályozás, az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) díjfelügyeleti hatásköre alatt kialakultak és megismerhetővé váltak a hulladékgazdálkodási rendszer működéséhez fedezetet nyújtó EPR- és DRS-díjak.

A szolgáltatás, illetve a hazai hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése érdekében a MOHU komoly IT-fejlesztéseket hajtott végre. Az új rendszerek elindítása lehetővé teszi, hogy a társaság a korábbiakat minőség és mennyiség tekintetében is meghaladó országos szintű adatokhoz jusson a hazai hulladékgazdálkodásról, amelyeket kielemezve megalapozottan hozhat országos szintre optimalizált hatékonyságjavító intézkedéseket.

Pénzügyi eredmények

A MOL-csoport eredménykimutatása szerint a hulladékgazdálkodási szegmens 2023-ban 37 millió USD (átlagos középárfolyammal számolva ~13 milliárd forint) kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt (EBITDA-t) ért el, és 63 millió dollárnyi tőkebefektetést (CAPEX-et) hajtott végre (22,3 milliárd forint), így az üzletág egyszerűsített szabad cash flow-ja -26 millió dollár volt (9,2 milliárd forint).

A MOHU által működtetett új, integrált rendszer fejlesztése érdekében eszközölt ráfordítások jelentős része a kötelező italcsomagolás-visszaváltási rendszer (DRS) bevezetéséhez szükséges mintegy 2000 darab visszaváltó automata főbb kiskereskedelmi láncokkal való együttműködésben történő telepítéséhez fűződik. A beruházásokat befolyásoló további jelentős tételként 2023-ban megkezdődött a MOHU első saját hulladékudvar-beruházásának megvalósítása, valamint további 9 hulladékudvar, 3 átrakó és 3 hulladékválogató üzem előkészítő munkálatai. Az egyéb kiadások között a társaság 2023-ban több mint 200 000 szelektív gyűjtőedényt vásárolt, amelyből az adott évben több mint 40 000 leszállítása valósult meg.

A következő kihívások, feladatok

A MOHU előtt a következő időszakban is számos teendő áll a hazai hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése érdekében. A főbb feladatok az ellátási lánc működésének stabilizálásához, a hatékonysági és költségcsökkentési programok megvalósításának megkezdéséhez, a visszanyert anyag hozamának növeléséhez, a kötelező visszaváltási rendszer bevezetéséhez, a közszámlázás folytatólagosan zökkenőmentes biztosításához, valamint a márkaismertség építéséhez kapcsolódnak.

Ennek megfelelően a 2025-2030-as időszakra vonatkozóan a MOHU fő fejlesztési projektjei, illetve organikus beruházásai az új hulladékhasznosító (-égető) üzem létesítével; a hulladékgyűjtés megújítási folyamatának kiterjesztésével; a kötelező visszaváltási rendszer fejlesztésével; hulladékudvarok (mobil is), átrakó állomások, válogató üzemek építésével és korszerűsítésével; továbbá szelektív hulladékgyűjtők, konténerek és az RFID (rádiófrekvenciás automatizált adatgyűjtési) rendszer létesítével függenek össze.