Skip to main content

Szerző: c001os

Nem mind szemét, ami haszontalan

Írta: c001os Dátum: Kategória: Újrahasznosítás. Nincs hozzászólás a(z) Nem mind szemét, ami haszontalan bejegyzéshez

Dr. Torma András a Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, az Audi Hungaria környezetmenedzsmentjének szakértője, a város Környezetvédelmi Bizottságának tagja.

Mi az ön szakterülete?
Egyrészt a klasszikus vállalati környezetvédelemmel foglalkozom, azaz minden olyan dologgal, ami által egy vállalat környezeti teljesítménye javítható. A másik, ami a fő kutatási irányom: a komplex helyzetek megértése, modellezése, szimulációja és a döntéshozatal támogatása környezetvédelmi szempontból. Ha beavatkozunk valahol a környezetbe egy általunk pozitívnak vélt módon, lehet, hogy egy másik környezeti elemnél ez már negatív hatást fog kifejteni. Például az elektromos autózás egyfelől jó, hiszen helyben valóban nincs szén-dioxid-kibocsátás. Ám ha a jármű teljes élettartamát nézzük, akkor nem annyira rózsás a helyzet. A szükséges nyersanyagok kibányászása, a gépkocsi előállítása, használata, majd hulladékká válása már egész más képet mutat, nem beszélve a mobilitáshoz szükséges villamos energia előállításáról. Rendkívül fontos tehát a folyamatok komplex áttekintése. Kollégáimmal egy olyan eszköz kifejlesztésén dolgozunk, ami pontos választ ad arra, hogy az adott döntésnek ténylegesen milyen lesz a fenntarthatóságra gyakorolt hatása.

Ezzel próbáljuk segíteni a döntéshozókat a helyes irány megválasztásában. Így készítette el tanszékünk Győr klímastratégiáját, amit tavaly a város közgyűlése elfogadott. Ugyanígy a településfejlesztési stratégia környezetvédelmi részének kidolgozásában is részt veszünk. Egy fenntartható energia–klíma akcióterv elkészítése is folyamatban van. Ezek mind segítik a városvezetőket, hogy ne csak az adott pillanatban rendelkezésre álló információk alapján döntsenek, hanem legyen egy hosszú távú víziójuk arról, hová akarunk eljutni a fenntarthatóság terén.
Győrben az utóbbi időben pozitív változások történtek, mind a város vezetése, mind a Környezetvédelmi Bizottság részéről. Jó látni, hogy valóban komoly munka folyik. Ugyanakkor gyorsan nő a város, nő a jólét. Ezért egyre fontosabb, hogy az emberek belássák: úgy is élhetünk jobban, ha nem terheljük a környezetünket.

Ön szerint melyek a kritikus pontok?
Az egyik az, hogy a város klímamérlege deficites. Jóval több üvegház hatású gázt bocsát ki a város, mint amennyi elnyelésére alkalmas terület van. Brutálisan nagy a különbség, az elnyelő kapacitás az összes kibocsátásnak mindössze 1 százaléka. Ez az előttünk álló egyik legnagyobb kihívás. Talán nem is gondolják sokan, hogy télen a lakossági tüzelés jelentős mértékben hozzájárul ehhez a terheléshez.
A másik az örök problémát jelentő szelektív hulladékgyűjtés. Egyrészt kérdés, mennyire értik és érzik úgy az emberek, hogy valóban érdemes külön gyűjteni. Másrészt, vajon műszaki, szakmai oldalról mennyire hatékony a begyűjtést, szállítást végző logisztikai rendszer?


Szintén fontos a közlekedésből adódó károsanyag-kibocsátás problémája. Egyre több dugó
van, egyre lassúbb a forgalom, egyre több a gépkocsi, a levegőszennyezés is nő, ami egészségügyi problémákhoz vezet és jelentősen növeli a klímalábnyomot.
Gondot okoz az évente többször, hirtelen lezúduló extrém csapadékmennyiség, ami túlterheli a csatornahálózatot, villámárvizekhez vezet. Minderre az infrastruktúra nincs felkészülve. A lefolyók tisztítása mellett fontos tudni, hogy sok esetben a csatorna áteresztő keresztmetszete nem elégséges ekkora mennyiségű esővíz elvezetéséhez. Amikor építették, még más csapadékmennyiségekre kellett méretezni ezeket a rendszereket. Másrészt a várostervezés sem készült fel ilyen helyzetekre.
Egyre nagyobb a burkolt felület aránya, még a családi házas övezetekben is hódít a térkő, így viszont nem tud elszikkadni a csapadéktöbblet. Ez már komplex probléma, komoly városszervezési, infrastrukturális beruházást igényel a megoldása.

Melyik az a terület, ahol kisebb odafigyeléssel látványos változásokat érhetünk el?
A számunkra már haszontalan dolgokra ne feltétlenül hulladékként tekintsünk, hanem úgy, hogy az még értékes lehet valaki számára. Ez az alapja a körforgásos gazdaságra való áttérésnek. Egy anyagot, amíg lehet, hasznosítsunk, hogy minél később kerüljön ki a körforgásból. Ha kikerül, akkor hulladékként terheli a környezetet, ráadásul az újragyártása plusz erőforrást igényel. Úgy gondolom, ez az a terület, ahol szemléletformálással, minimális intézkedéssel, az információk összekötésével jó eredményeket érhetünk el.

Forrás: Győr+ újság / J. Kovács Andrea

A titokzatos denevérek

Írta: c001os Dátum: Kategória: Állatvilág, Média. Nincs hozzászólás a(z) A titokzatos denevérek bejegyzéshez

Az emberek többsége még ma is babonás félelemmel, vagy éppen undorodva tekint a denevérekre.
Pedig ezek a kis szárnyas emlősök nemcsak ártalmatlanok ránk nézve, hanem kimondottan hasznosak,
hiszen rengeteg kártevő rovartól mentesítik kertünket, környezetünket.

Kugler Pétert, a Fertő-Hanság Nemzeti Park őrszolgálat-vezetőjét arra kértük, foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a bőregérről.
„Ha szürkületkor erdőben vagy akár csak a közeli parkban járunk, nem ritkán hangtalanul suhanó árnyakat pillanthatunk meg, amelyek ördögi ügyességgel cikáznak a sötétségben anélkül, hogy bárminek nekirepülnének. Már eleink is felfigyeltek rájuk, de mivel nem tudták megfejteni hangtalan repülésük titkát, és megmagyarázni, hogyan tudnak a legsötétebb éjszakákon is pontosan tájékozódni, féltek tőlük, megbélyegezték és az ördög megtestesítőjének tartották őket. Jelenleg mintegy 1300 denevérfaj ismert
Földünkön, hazánkban huszonnyolccal találkozhatunk. A legtöbb, megyénkben előforduló faj erdeinkben tanyázik, faodvakban, ágcsonkokban, repedésekben találja meg otthonát, és táplálékkeresés közben sem szívesen hagyják el a sűrűséget. Vannak „kalandvágyóbb” fajok, melyek kifejezetten keresik az ember által épített környezetet. Egyes városlakó denevérek számára ideális otthon lehet a panelház rése, az ablak- vagy a redőnytok, a fal és a gerenda közötti rés.

E kicsiny állatok teste áramvonalas, csepp alakú, finom sűrű bundával fedett, mely teljesen vízhatlan, kiváló hőszigetelő. Mellüregük megnagyobbodott, hogy helyet adjon a nagy tüdőnek és szívnek. Mellső végtagjaik szárnnyá alakultak, a „kézujjak” között finom bőrhártya húzódik. Lábuk járásra kevésbé alkalmas, függeszkedésre annál inkább, melynek a téli hibernáció során nagy hasznát veszik. Szinte minden denevér nagy füllel rendelkezik, hisz elsődleges tájékozódási érzékszervük a fülük, az általuk kibocsájtott ultrahangok (20 kHz-nél magasabb frekvenciájú) és azok visszaverődései segítségével tájékozódnak és vadásznak. Kiemelkedően fejlett idegrendszerük szintén részt vesz a hallási információ feldolgozásában és kiértékelésében.

Hazai denevéreink szinte kizárólag rovarfogyasztók. A törpedenevérek tápláléka szúnyogokból, molyokból áll, melyekből egy éjszaka folyamán jelentős mennyiséget (1000 szúnyog/óra) képesek elfogyasztani,
míg a nagyobb méretű fajok tápláléka lepkékből, bogarakból tevődik össze. A legtöbb faj prédáját a levegőben kapja el és fogyasztja el, de itt is akadnak kivételek; a közönséges denevér szívesen vadászik a földről, míg a vízi és a tavi denevér közvetlenül a vízfelszín felett portyázva szedegeti rovarokból, lárvákból, apró halivadékból álló táplálékát. Tavasztól őszig aktívak, októbertől április elejéig nyugalmi időszakukat töltik. A téli álomból ébredés után jelennek meg nyári szállásaikon, ahol az utódok is megszületnek. Augusztus derekán a kolóniák felbomlanak és megkezdődik éves vándorlásuk a nász-, majd a telelőhelyekre. A téli táplálékszegény időszakot életfolyamataik lelassításával, testhőmérsékletük csökkentésével, hibernációval vészelik át.

Azonban nem minden hazai faj alussza végig a telet és hibernál barlangok plafonján csüngve. A lakott területeken gyakori alpesi denevér gyakran az enyhébb téli éjszakákon is repül. A rőt koraidenevér egyes
kolóniái sem alszanak téli álmot, köszönhetően a központi fűtéssel ellátott szálláshelyeiknek és a városokban tapasztalható hőbuboréknak.

S hogy mit csináljunk a denevérrel? A legjobb, ha nem foglalkozunk vele, hagyjuk, hogy élje az életét. Ha mégis betéved hozzánk egy-egy példány, hagyjunk neki szabad utat a távozásra. Aki segíteni szeretné ezeket a hasznos állatkákat, zöld boltokban vásárolhat nekik mesterséges szállást. Ha ráadásul vízlelő
hely, tó is van a kertben, akkor ott előbbutóbb tanyát vernek a bőregerek.

Forrás: Zöldgyőr magazin / Győr+ újság – J. Kovács Andrea

Magyarország zöld úton jár!

Írta: c001os Dátum: Kategória: Közvélemény. Nincs hozzászólás a(z) Magyarország zöld úton jár! bejegyzéshez

A Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közösen indított „Magyarország zöld úton jár!” online környezetvédelmi felmérésének eredményeit mutatjuk be.

A felmérés kitöltésére október 2. és december 31. között volt lehetőség.

Ezen időszak alatt több mint 70 ezren mondták el véleményüket, amely nagy sikernek számít, hiszen ez idáig soha nem nyilvánítottak véleményt ennyien Magyarország Kormányának környezetvédelmi törekvéseivel, intézkedéseivel kapcsolatban.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a válaszadók számára fontos a környezetvédelem és további intézkedéseket várnak annak érdekében, hogy tisztább környezetben éljünk.



„Magyarország zöld úton jár!” online környezetvédelmi felmérésének eredményei

Legyen Ön is fecskebarát!

Írta: c001os Dátum: Kategória: Interjú, Média. Nincs hozzászólás a(z) Legyen Ön is fecskebarát! bejegyzéshez

Igaz ugyan, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de sok fecske szebbé teheti azt. Kutatások bizonyították, hogy egy villás farkú madár egy kiló rovart is képes elpusztítani a költési időszakban. Kiváló vadászok, elsősorban bogarakat, levéltetveket, lepkéket fogyasztanak, így biológiai úton, környezetterhelés nélkül csökkentik a kártevők, köztük a szúnyogok számát. Óvjuk őket, segítsük fészekrakásukat!

Mi történt Győrben fecskeügyben? – kérdeztük Markó-valentyik Annát, a Környezetvédelmi Bizottság témáért felelős tagját.


A KÖBI fontos lépéseket tett tavaly e hasznos madarak védelméért. A Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház épületén található közel ötven fészek alá került fecskepelenka egy felajánlásnak köszönhetően. Ahol nagyobb populáció van, ott
a meglévő sárgyűjtő helyek mellé újabbakat alakítottunk ki. Sárgyűjtő helyek találhatók a Bisinger sétányon, Bem téren, Mártírok útján, Kuopio parkban, Batthyányi ligetben, a Pinkóca u. és a Hungária út közötti parkban, a Dunakapu téren,
a Rába-parton a virágpiac közelében, valamint a Gyepszél utcai óvoda kertjében.
Felvettük a kapcsolatot a nevelési és oktatási intézményekkel, akikkel a sárgyűjtő helyek karbantartását, fenntartását az iskolai közösségi szolgálat közreműködésével sikerült megszervezni.
Újra készítettünk állományfelmérő adatlapot.
Nagy öröm, hogy újabb, eddig ismeretlen fészkekről számolnak be, zömében olyan területekről, ahonnan eddig nem volt adatunk.
Az adatlapokon összesen 336 fészekről számoltak be a lakosok. A Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságának munkatársai becsült adatban tudják lefordítani ezt egyedszámra. Egy fészekre öt fecskét számolnak, hiszen kedvező esetben akár háromszor is költ egy fecske egy szezon alatt. A 2021-es online állományfelmérés adatai alapján 1680 fecskéttarthatunk számon. Ha ezt a 2020-as felmérésben összeszámolt 5.225 fecskéhez hozzáadjuk, akkor városunkban idén 6.905 fecske tartózkodott.

Mennyit tudnak a kitöltők a fecskékről?

A kitöltők 80 százaléka felismeri a házánál fészkelő fecskefajt. Innét tudjuk, hogy a fecskék 65 százaléka molnárfecske, 25 százaléka füstifecske és közel 8 százaléka sarlósfecske.
Az állományfelmérő alapján azt is láthatjuk, hogy a kitöltők még mindig nem ismerik, vagy nem alkalmazzák a sárgyűjtő helyek kialakításának lehetőségét, ahogyan a fecskepelenka jótékony hatását sem. A többség itatót sem
alakít ki, pedig ez minden nyáron nagy segítség lenne a madaraknak. Sokszor jelezték nekünk, hogy a szomszéd vagy a házfelújítást végző munkások leverték a fészkeket. A lakosság tehát még mindig nem eléggé tájékozott a fészekleverés bűncselekményével kapcsolatban.
A kémiai szúnyoggyérítés nem összeegyeztethető a fecskeprogrammal. A légi kémiai gyérítés után többen elpusztult fiókákról számoltak be. Sokan féltik a középületek homlokzatán található fészkek jövőjét. Többen jelezték, hogy nagy örömmel helyeznének fel műfészket, fecskepelenkát, ha ebben tárgyi vagy anyagi támogatást kapnának.

Milyen terveik vannak a 2022-es szezonra?

Ménfőcsanakon, avadvirág utcában fecskehotelt szeretnénk létesíteni. Az oktatási és nevelési intézményekkel kialakított kapcsolatainkat úgy tennénk élővé, hogy egy általunk összeállított oktatási anyaggal osztályfőnöki órákra látogatnánk.
Terveink között szerepel a „Fecskebarát hely” díj megalapítása. Az a családi ház, vállalkozás, ipari park, istálló,telep kaphatja meg, amely egy szezon alatt bizonyíthatóan óvja fecskéit, vagyis: itatótrak ki, aztfrissen tartja,fecskepelenkát szerel fel a fészkek alá, és az állományfelmérő adatlapon számot ad a madarakról.

FOGALOMTÁR
Fecskepelenka: Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30×20 cm-es fa-,
fém- vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelünk fel. A fecskepelenka felfogja az etető madarak és a
fiókák ürülékét, így a fészek alattiterület tiszta marad. A fecskepelenkáról akár a költési időszakban szükség szerint
többször is,de ősszel mindenképpen távolítsuk el a száraz, felhalmozódott ürüléket. Ha nagyon muszáj, a fecskepelenka aktív fészkek alá is felfúrható, felszegelhető, a néhány perces munka szinte bizonyosan nem zavarja a madarakat.
Ilyen esetben figyeljünk arra, hogyn e tojásos állapotában zajongjunk a fészeknél, várjuk meg a fiókák kikelését, mert
őket már nem hagyják ott a madarak.
Fecskehotel: Mesterséges fecsketelep, ami több fészek befogadására alkalmas a csapatos költésre hajlamos
molnárfecskék esetében

Forrás: Győr+ újság / J. Kovács andrea

Jobb levegő, élhetőbb város

Írta: c001os Dátum: Kategória: Interjú, Média, Sütőolaj, Újrahasznosítás. Nincs hozzászólás a(z) Jobb levegő, élhetőbb város bejegyzéshez

Dr. Szálasy László az önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Az ismert baleseti sebésznek meggyőződése, hogy szemléletváltással zöldebb és élhetőbb lesz városunk.

1964-ben született Székelyudvarhelyen. 1989-ben végzett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvostudományi Karán. 1990 óta él Győrben, azóta dolgozik a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház baleseti sebészeti osztályán, jelenleg főorvosként. Traumatológia szakorvosi szakképesítését 1995-ben szerezte meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1996-tól az Audi ETO KC egyik csapatorvosa.

Jól érzi magát a városban?
Most már elmondhatom, hogy az életem nagyobbik részét itt éltem le. Megszerettem a várost, itthon vagyok Győrben, és ha hazamegyek, otthon vagyok Erdélyben.

Hogyan lett a zöld téma felelőse az önkormányzatban?
Dr. Dézsi Csaba András polgármester kért fel, hogylegyek az újonnan alakult Környezetvédelmi Bizottság elnöke. Bár váratlanul ért a felkérés, örültem neki. Megtisztelő és óriási kihívásnak érzem.
Az elején nehéz volt, mert számomra ismeretlen szakterület, még akkor is, ha szívügyem a környezet védelme, a levegő és a víz tisztasága. Próbálom magam egyre jobban beleásni a témába, de ettől még nem leszek profi. Ezért a kezdetektől elkötelezett szakembereket gyűjtöttem magam köré, s velük dolgozom együtt a bizottságban. Külön említést érdemel a városháza Környezetvédelmi Osztálya, amely nemrég még csoportként működött.
Az osztállyá válás nemcsak egy adminisztratív lépés, hanem egyértelmű elismerése eddigi munkánknak és bizonyítéka, hogy a környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap a város életében

Mit tapasztal, az emberek „vevők” a környezetvédelemre?
Alapvetően fogékonyak. Ezt onnan is látom, hogy a weboldalunkon (https://zoldgyor.hu) és a Facebook-oldalunkon – Zöldgyőr ÖKO Értékteremtés – egyre több a látogató, örvendetesen nő az érdeklődés. Utóbbinak már 1100-nál is több követője van. Bízom benne, hogy ez a tendencia folytatódik. Természetesen bizottságként nem az a feladatunk, hogy megváltsuk a világot. Nem mi fogjuk a világ autóiparát sem forradalmasítani. A mi elsődleges feladatunk a város lakóinak a szemléletformálása. Ebbe kell nagy energiát fektetni.

Melyek a sarkalatos pontok?
Az elfogadott klímastratégiánkban is szerepel: az úgynevezett károsanyag-, vagyis a szén-dioxid- és metángáz-kibocsátásban a lakosság felelőssége mintegy húsz százalék. A legnagyobb célunk ennek a hányadnak a csökkentése.

Mi azokban a kérdésekben tudunk eredményt elérni, amire a győrieknek ráhatásuk van. Az egyik sarkalatos probléma a kerti nyesedékek, száraz hulladékok égetése. Ezt egyszer már betiltották, aztán tavaly átmenetileg még engedélyezték. Közben kidolgoztunk egy programot a Győr-Szol közreműködésével. Reményeim szerint a fás szárú hulladékok problémája megoldódik. Speciális aprítógépekkel és az elszállítás megszervezésével ki lehet váltani az égetést. Természetesen ez is, mint minden, pénzigényes.

Szerencsére eddig dr. Dézsi Csaba András polgármester minden projektünket támogatta, ezzel jelentősen megkönnyítve tevékenységünket.

A másik ügy a használt sütőolaj gyűjtése, ami reményeinket felülmúlóan pozitív eredményt hozott, holott még csak teszt üzemmódban végzik.

Fecskevédelmi programunkat a bizottsággal egykorú, nagy lelkesedéssel folytatjuk. Idénre tervezzük a denevérprojektet. Fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek ezekkel a kis repülő emlősökkel, amelyek meglepően nagy számban élnek a lakótelepeken. Védett állatok, rovarevőként kimondottan hasznosak.

Vízparti településként minden évben előjön a szúnyoggyérítés kérdése. Észszerűsítési és egészségvédelmi törekvéseink nyomán tavaly már jóval kevesebb vegyi anyag került a levegőbe. Jó lenne ezt folytatni. Ehhez fel kell hívnunk a győriek figyelmét a szúnyogirtó szerek egészségkárosító hatására, valamint a vérszívók életszokásainak megismerésére.

Milyen terveik vannak erre az évre?
A középiskolás gyerekeknek környezettudatosságra építő vetélkedőt szervezünk. Tervezünk egy elektromobilitási bemutatót a Dunakapu téren. Csúcseseményünk pedig a Zöld Győr II. Klímaexpó lesz szeptember 29. és október 2.
között. Erre a nagyszabású rendezvényre már most szeretettel hívom az érdeklődőket.

Forrás: Győrplusz újság / J. Kovács Andrea

Nagy Karácsony, Zöld Karácsony

Írta: c001os Dátum: Kategória: Csomagolás, Újrahasznosítás. Nincs hozzászólás a(z) Nagy Karácsony, Zöld Karácsony bejegyzéshez

Markó-Valentyik Anna színésznővel, a környezetvédelmi bizottság tagjával arról beszélgettünk, hogyan lehetünk körrnyezettudatosak az ünnepi készülődésben.

Meg lehet-e ünnepelni környezetbarát módon a karácsonyt?
Igen. Ehhez azonban el kell hagynunk a rutinszerű dolgainkat, s egyszer át kell azon esni, hogy más szemmel nézünk a termékekre és a teendőinkre. Én ha bármit zöldítek a háztartásban, utána nagyon pozitív és jó érzést okoz és elégedettséggel tölt el.

Milyen fenyőfát érdemes vásárolni?
Régebben elhittem, hogy a műfenyő a jó megoldás, mert akkor nem vágnak ki élő fákat és sokáig lehet használni. De ez így nem igaz, ahhoz hogy megérje a vágott fenyő helyett, legalább 20 évig kellene ugyanazt a műfenyőt felállítani, holott átlagosan hat év után lecseréljük. Sok lehetőségünk van. Vehetünk vágott fenyőt vagy földlabdásat, egy a lényeg: mindenképpen magyar ültetvényről vásároljunk. Néhol előre kiválaszthatjuk a fát, így biztosan csak azt vágják majd ki.
Ne feledjük, ezek a fenyők, amíg élnek oxigént termelnek, szén-dioxidot kötnek meg, akár 10–16 kilogrammnyit egy évben. Vannak olyan kertészetek, ahol földlabdás fát bérelhetünk. Később a bérleti díjat le lehet vásárolni virágra, virágföldre, amire éppen szükségünk van. Az igazán ökotudatos szemlélet hívei alternatív karácsonyfát állítanak. Nagyon puritán megoldásként például egy létrát díszítenek fel vagy használt faanyagból ácsolnak egy háromszöget és arra akasztják az újrahasznosított díszeket.

Az ajándékozás általában rengeteg felesleges csomagolóanyaggal jár, ami pár óra elteltével a kukában köt ki. Itt milyen környezetkímélő megoldások jöhetnek szóba?

Sajnos ezeket a nagyon fényes „csilli-villi” csomagoló papírokat hiába dobjuk a szelektív kukába, nem újrahasznosíthatók. Ebben a témában mi nagyon tudatosok vagyunk. 2018 karácsonyán a hozzátartozóimnak zöld csomagot állítottam össze: volt benne mosódió, teafa illóolaj öblítéshez, mosogatókefe, könyv a zero waste-ról (nulla hulladék), textilszütyők a vásárláshoz. Tehát az ajándékokat is ebben a szellemben válogattam össze. A csomagolást cipősdobozzal, háztartási papírral, madzaggal és fenyőággal oldottam meg. Ma már furoshiki kendőt használok.
A furoshiki egy négyzet alakú pamut anyag, amibe a japánok az égvilágon mindenfélét be tudnak csomagolni, vagy szatyorként, hátizsákként cipelik magukkal az ügyesen összecsomózott sarkainál fogva. Nálunk a családban mindenkinek van egy állandó kendője, abba kapja az ajándékot, legyen az bármekkora, illetve bármilyen formájú. Így nem képződik szemé.

Hogyan lehet díszíteni a karácsonyfát, illetve a lakást?

Mi szeretjük a természetes és a régi dolgokat. A nagymamáimtól maradtak gyönyörű sütikiszúró formák, ezeket fölmadzagoztam, egyedi hangulatot varázsolnak. A fán régi díszek lesznek, turkálókban beszereztem 40-50 éves darabokat, maradék fonalból pedig szép színes bojtokat lehet készíteni. Ha nem magunk alkotunk, és ragaszkodunk az újhoz, akkor a helybéli készítőket ajánlom, akik ezzel foglalkoznak. Azt tanácsolom, hogy a meglévő műanyag díszeket használjuk, amíg lehet, de ha már megkoptak és újat szeretnénk, akkor a magyar és a helyi kézművesektől vásároljunk.

Mi a helyzet az ételekkel?

Úgy gondolom, hogy az ünnepi ételeket és süteményeket tekintve sem árt visszanyúlni a szokásoshoz. Nem véletlenül lett valamiből hagyományos étel, hanem azért, mert azok az alapanyagok helyben elérhetők, beszerezhetők, megtermelhetők. Érdemes figyelni a kis lépésekre. Mi például a magyar malomban megőrölt, génkezelés és adalékanyagok nélküli lisztet csomagolásmentes boltban szerezzük be a sütikhez. Lényeges, hogy mindenből csak annyit főzzünk, süssünk, amennyit valóban el tudunk fogyasztani! Ha mégis túllőttünk a célon, adjuk oda valakinek, aki örül neki.
A karácsony egy olyan időszak, amikor az ember szeretne nagyot villantani a gyerekeinek, a családtagoknak, a szomszédoknak, barátoknak. Gondoljunk arra, hogy hosszú távon mi a nagy villantás, s mi az igazán nagy ajándék: legyen friss levegőnk, iható vizünk és ne süssön minket rommá a nap, legyen olyan éghajlatunk, ahol az ételeink megteremnek. Ez a legnagyobb ajándék, amit adhatunk egymásnak a törődésen, a figyelmen és a szereteten kívül.

Forrás: GyőrPlusz / : J. Kovács Andrea

Csomagolás nélkül

Írta: c001os Dátum: Kategória: Csomagolás, Szemle.

Az alábbi és ehhez hasonló csomagolásmentes boltok elindulása talán kicsi, de fontos lépés a környezetvédelemben.

Kiss Veronika – Kosárka

A tudatosság a kislányunk születésével érkezett az életünkbe három és fél évvel ezelőtt. Lelassult körülöttünk a világ, volt időm végiggondolni, hogy egy háztartás milyen mennyiségű szemetet termel, mennyi felesleges élelmiszert veszünk. Kezdtem arra figyelni, hogy termelőktől vásároljak, piacra járjak, egyre inkább az életünk részévé vált ez a másfajta szemlélet.

Boltunkban száraz élelmiszereket és tisztítószereket árusítunk. A vásárló hoz magával tárolót, vagy mi adunk üveget, papírzsákot, csatos műanyag dobozt, amit aztán megtöltünk a kívánt mennyiséggel. Aki megismerkedik a csomagolásmentességgel, annak valamilyen szinten az élete részévé válik.

Dudás Ádám – 1 Csepp Zöld

Két éve nyitottuk, mi voltunk az egész megye első csomagolásmentes boltja. Már a kezdeti fogadtatás nagyon pozitív volt. Jelenleg majdnem 300 terméket kínálunk.

Aki még nem vásárolt így és el szeretné kezdeni, annak azt javasolom, hogy fokozatosan térjen át. Ha valami elfogy otthon, fontolja meg, hogy a következő bevásárlást például lisztből már így bonyolítja le. Hozza be a saját kis lisztesdobozát és abba töltse bele. Hangsúlyozom a mértékletességet, mert különben hamar belefárad és nem megszereti, hanem meg is utálhatja. A másik tanácsom: nem kell bevásárolni ezer műanyag edényt, helyette hozzák azt, ami éppen van otthon. Lehet befőttesüveg, üres liszteszsák, kávésdoboz. A spájzot nem kell drága műanyag dobozokkal telepakolni, mert akkor éppen nem azt érjük el, amit akarunk.

Baldauf Gábor – Zsákoljunk

Győri és környékbeli termelők portékáit értékesítjük. A tisztítószereket azért árusítjuk, mert egyre többen érzékenyek a vegyszerekre, sokaknak van bőrproblémája, amit sok esetben a kemikáliák okoznak.

Közel egyéves tapasztalatunk alapján azt mondhatom: szűk még az a réteg, amelyik valóban ebben a szellemben szeretné élni a mindennapjait. Sok a kérdés, a kétely: vajon tényleg számít ez, nem csak egy újabb divathullámról van szó? Meg kell győzni az embereket, hogy igenis számít, mi is hozzátehetjük a magunk kis lépéseit. A csomagolásmentes boltok elindulása is kis lépés a környezetvédelemben, de ugyanakkor mindnyájunk szívügye, mert nem szeretnénk az unokáinkra szemétdombot hagyni. Épp ezért örömmel látom, hogy a vásárlóink zöme kisgyermekes anyuka.

Forrás: Győrplusz – https://www.gyorplusz.hu/gyor/csomagolas-nelkul/

Rádióinterjú

Írta: c001os Dátum: Kategória: Média. Nincs hozzászólás a(z) Rádióinterjú bejegyzéshez

Hargitai István a Zöldgyőrtől beszélget Herkely Ákossal( Győr+ Rádió ) és Kiss Veronikával (Kosárka – csomagolásmentes bolt) zöld témákról 2021 november 20.-án.

Rádióinterjú 1. rész
Rádióinterjú 2. rész
Rádióinterjú 3. rész
Rádióinterjú 4. rész
Rádióinterjú 5. rész

November: a magaságyás-építés hónapja

Írta: c001os Dátum: Kategória: Szemle. Nincs hozzászólás a(z) November: a magaságyás-építés hónapja bejegyzéshez

Kis túlzással gombamód szaporodnak a hazai kiskertekben a magaságyások, azonban még mindig sokan nem hallottak erről az újszerű kertészeti megoldásról, vagy épp nem tudják, miként építsék meg a sajátjukat. Épp aktuális a téma, mert a magaságyás az őszi avar eltüntetésének is egyik legjobb módszere. Ennek apropóján beszélgettem Skultéti Bernadettel, a MÁS Kert vezetőjével. Ez a kertészeti vállalkozás az országban egyedülálló módon foglalkozik kiskerti magaságyások tervezésével és kivitelezésével.

Teljes cikk és forrás: https://greendex.hu/november-a-magasagyas-epites-honapja/