Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területe 6370 km2, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém vármegye közigazgatási területét érinti, mely síkvidéket és dombvidéket is magában foglal. Az igazgatóság kezeli a Duna, a Rába, a Répce és a Marcal egy szakaszát, illetve a Lajta folyót. A folyógazdálkodási feladatok mellett fontos a mederfelmérés, a hajóútkitűzés és a jégtörés is, amelyhez az igazgatóság megfelelő hajóflottával rendelkezik. Az árvizek ellen kiépített töltéseken és helyenként magaspartokon látja el a védelmet. Az igazgatóság vízgazdálkodási tevékenysége kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre (karszt, termál, és partiszűrésű vizek) egyaránt, melyhez a valós adatokat sűrű saját üzemeltetésű vízrajzi hálózata biztosítja. 

A klímaváltozás következményeként szélsőségesebbé váló időjárásunk miatt egyre gyakoribbak a hosszantartó és rendkívüli mértékű aszályos időszakok illetve a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékból kialakuló magas szinten levonuló árhullámok. Az igazgatóság a társadalmi igényeknek megfelelően alkalmazkodik a változásban lévő körülményekhez. A Kisalföldön a síkvidéki csatornák vízhálózata jellemző, melyek jelentős része kettősműködésű, a vízpótlás mellett a belvízelvezetési feladatokat is ellátják. A belvízvédekezést 18 db állandó szivattyútelep segíti. Az igazgatóság által kiépített és üzemeltetett vízpótlórendszerek az öntözés és az ipari vízhasználat mellett számos vizes élőhely fennmaradását biztosítják a Szigetközben, a Hanságban és Tata térségében. A 2022-ben elkészült Mosoni-Duna torkolati műtárgy az alsó-szigetközi rehabilitációt teszi teljessé, a kis- és nagyvizeket is szabályozza, így biztosítja Győr számára a vízpartok jóléti hasznosítását is.