Mit tehetünk otthon a szúnyogok ellen, a kevesebb gyérítésért?
Anna és Berci zöld világa add tippeket a Győr Plusz Média YouTube csatornáján havi rendszerességgel.
Címke: zöldgyőr
Fecskeállomány-felmérő adatlap 2022.
Az Önök segítségével a Környezetvédelmi Bizottság évről-évre monitorozni tudja a helyi fecskék egyedszámának alakulását, mely a mai környezetvédelmi és természetvédelmi viszonyok között nagyon fontos.
Amennyiben az Ön házánál vagy az utcájukban, a környékükön, a munkahelyén, gyermekei nevelési-oktatási intézményeinél lát fecskefészket, kérjük számoljon be róluk, vegyen részt aktívan a fecskeállomány-felmérésben!
Fecskeállomány-felmérő adatlap 2022. (google.com)
Köszönettel,
Győr Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Bizottsága
A titokzatos denevérek
Az emberek többsége még ma is babonás félelemmel, vagy éppen undorodva tekint a denevérekre.
Pedig ezek a kis szárnyas emlősök nemcsak ártalmatlanok ránk nézve, hanem kimondottan hasznosak,
hiszen rengeteg kártevő rovartól mentesítik kertünket, környezetünket.
Kugler Pétert, a Fertő-Hanság Nemzeti Park őrszolgálat-vezetőjét arra kértük, foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a bőregérről.
„Ha szürkületkor erdőben vagy akár csak a közeli parkban járunk, nem ritkán hangtalanul suhanó árnyakat pillanthatunk meg, amelyek ördögi ügyességgel cikáznak a sötétségben anélkül, hogy bárminek nekirepülnének. Már eleink is felfigyeltek rájuk, de mivel nem tudták megfejteni hangtalan repülésük titkát, és megmagyarázni, hogyan tudnak a legsötétebb éjszakákon is pontosan tájékozódni, féltek tőlük, megbélyegezték és az ördög megtestesítőjének tartották őket. Jelenleg mintegy 1300 denevérfaj ismert
Földünkön, hazánkban huszonnyolccal találkozhatunk. A legtöbb, megyénkben előforduló faj erdeinkben tanyázik, faodvakban, ágcsonkokban, repedésekben találja meg otthonát, és táplálékkeresés közben sem szívesen hagyják el a sűrűséget. Vannak „kalandvágyóbb” fajok, melyek kifejezetten keresik az ember által épített környezetet. Egyes városlakó denevérek számára ideális otthon lehet a panelház rése, az ablak- vagy a redőnytok, a fal és a gerenda közötti rés.
E kicsiny állatok teste áramvonalas, csepp alakú, finom sűrű bundával fedett, mely teljesen vízhatlan, kiváló hőszigetelő. Mellüregük megnagyobbodott, hogy helyet adjon a nagy tüdőnek és szívnek. Mellső végtagjaik szárnnyá alakultak, a „kézujjak” között finom bőrhártya húzódik. Lábuk járásra kevésbé alkalmas, függeszkedésre annál inkább, melynek a téli hibernáció során nagy hasznát veszik. Szinte minden denevér nagy füllel rendelkezik, hisz elsődleges tájékozódási érzékszervük a fülük, az általuk kibocsájtott ultrahangok (20 kHz-nél magasabb frekvenciájú) és azok visszaverődései segítségével tájékozódnak és vadásznak. Kiemelkedően fejlett idegrendszerük szintén részt vesz a hallási információ feldolgozásában és kiértékelésében.
Hazai denevéreink szinte kizárólag rovarfogyasztók. A törpedenevérek tápláléka szúnyogokból, molyokból áll, melyekből egy éjszaka folyamán jelentős mennyiséget (1000 szúnyog/óra) képesek elfogyasztani,
míg a nagyobb méretű fajok tápláléka lepkékből, bogarakból tevődik össze. A legtöbb faj prédáját a levegőben kapja el és fogyasztja el, de itt is akadnak kivételek; a közönséges denevér szívesen vadászik a földről, míg a vízi és a tavi denevér közvetlenül a vízfelszín felett portyázva szedegeti rovarokból, lárvákból, apró halivadékból álló táplálékát. Tavasztól őszig aktívak, októbertől április elejéig nyugalmi időszakukat töltik. A téli álomból ébredés után jelennek meg nyári szállásaikon, ahol az utódok is megszületnek. Augusztus derekán a kolóniák felbomlanak és megkezdődik éves vándorlásuk a nász-, majd a telelőhelyekre. A téli táplálékszegény időszakot életfolyamataik lelassításával, testhőmérsékletük csökkentésével, hibernációval vészelik át.
Azonban nem minden hazai faj alussza végig a telet és hibernál barlangok plafonján csüngve. A lakott területeken gyakori alpesi denevér gyakran az enyhébb téli éjszakákon is repül. A rőt koraidenevér egyes
kolóniái sem alszanak téli álmot, köszönhetően a központi fűtéssel ellátott szálláshelyeiknek és a városokban tapasztalható hőbuboréknak.
S hogy mit csináljunk a denevérrel? A legjobb, ha nem foglalkozunk vele, hagyjuk, hogy élje az életét. Ha mégis betéved hozzánk egy-egy példány, hagyjunk neki szabad utat a távozásra. Aki segíteni szeretné ezeket a hasznos állatkákat, zöld boltokban vásárolhat nekik mesterséges szállást. Ha ráadásul vízlelő
hely, tó is van a kertben, akkor ott előbbutóbb tanyát vernek a bőregerek.
Forrás: Zöldgyőr magazin / Győr+ újság – J. Kovács Andrea
Jobb levegő, élhetőbb város
Dr. Szálasy László az önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Az ismert baleseti sebésznek meggyőződése, hogy szemléletváltással zöldebb és élhetőbb lesz városunk.
1964-ben született Székelyudvarhelyen. 1989-ben végzett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvostudományi Karán. 1990 óta él Győrben, azóta dolgozik a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház baleseti sebészeti osztályán, jelenleg főorvosként. Traumatológia szakorvosi szakképesítését 1995-ben szerezte meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1996-tól az Audi ETO KC egyik csapatorvosa.
Jól érzi magát a városban?
Most már elmondhatom, hogy az életem nagyobbik részét itt éltem le. Megszerettem a várost, itthon vagyok Győrben, és ha hazamegyek, otthon vagyok Erdélyben.
Hogyan lett a zöld téma felelőse az önkormányzatban?
Dr. Dézsi Csaba András polgármester kért fel, hogylegyek az újonnan alakult Környezetvédelmi Bizottság elnöke. Bár váratlanul ért a felkérés, örültem neki. Megtisztelő és óriási kihívásnak érzem.
Az elején nehéz volt, mert számomra ismeretlen szakterület, még akkor is, ha szívügyem a környezet védelme, a levegő és a víz tisztasága. Próbálom magam egyre jobban beleásni a témába, de ettől még nem leszek profi. Ezért a kezdetektől elkötelezett szakembereket gyűjtöttem magam köré, s velük dolgozom együtt a bizottságban. Külön említést érdemel a városháza Környezetvédelmi Osztálya, amely nemrég még csoportként működött.
Az osztállyá válás nemcsak egy adminisztratív lépés, hanem egyértelmű elismerése eddigi munkánknak és bizonyítéka, hogy a környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap a város életében
Mit tapasztal, az emberek „vevők” a környezetvédelemre?
Alapvetően fogékonyak. Ezt onnan is látom, hogy a weboldalunkon (https://zoldgyor.hu) és a Facebook-oldalunkon – Zöldgyőr ÖKO Értékteremtés – egyre több a látogató, örvendetesen nő az érdeklődés. Utóbbinak már 1100-nál is több követője van. Bízom benne, hogy ez a tendencia folytatódik. Természetesen bizottságként nem az a feladatunk, hogy megváltsuk a világot. Nem mi fogjuk a világ autóiparát sem forradalmasítani. A mi elsődleges feladatunk a város lakóinak a szemléletformálása. Ebbe kell nagy energiát fektetni.
Melyek a sarkalatos pontok?
Az elfogadott klímastratégiánkban is szerepel: az úgynevezett károsanyag-, vagyis a szén-dioxid- és metángáz-kibocsátásban a lakosság felelőssége mintegy húsz százalék. A legnagyobb célunk ennek a hányadnak a csökkentése.
Mi azokban a kérdésekben tudunk eredményt elérni, amire a győrieknek ráhatásuk van. Az egyik sarkalatos probléma a kerti nyesedékek, száraz hulladékok égetése. Ezt egyszer már betiltották, aztán tavaly átmenetileg még engedélyezték. Közben kidolgoztunk egy programot a Győr-Szol közreműködésével. Reményeim szerint a fás szárú hulladékok problémája megoldódik. Speciális aprítógépekkel és az elszállítás megszervezésével ki lehet váltani az égetést. Természetesen ez is, mint minden, pénzigényes.
Szerencsére eddig dr. Dézsi Csaba András polgármester minden projektünket támogatta, ezzel jelentősen megkönnyítve tevékenységünket.
A másik ügy a használt sütőolaj gyűjtése, ami reményeinket felülmúlóan pozitív eredményt hozott, holott még csak teszt üzemmódban végzik.
Fecskevédelmi programunkat a bizottsággal egykorú, nagy lelkesedéssel folytatjuk. Idénre tervezzük a denevérprojektet. Fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek ezekkel a kis repülő emlősökkel, amelyek meglepően nagy számban élnek a lakótelepeken. Védett állatok, rovarevőként kimondottan hasznosak.
Vízparti településként minden évben előjön a szúnyoggyérítés kérdése. Észszerűsítési és egészségvédelmi törekvéseink nyomán tavaly már jóval kevesebb vegyi anyag került a levegőbe. Jó lenne ezt folytatni. Ehhez fel kell hívnunk a győriek figyelmét a szúnyogirtó szerek egészségkárosító hatására, valamint a vérszívók életszokásainak megismerésére.
Milyen terveik vannak erre az évre?
A középiskolás gyerekeknek környezettudatosságra építő vetélkedőt szervezünk. Tervezünk egy elektromobilitási bemutatót a Dunakapu téren. Csúcseseményünk pedig a Zöld Győr II. Klímaexpó lesz szeptember 29. és október 2.
között. Erre a nagyszabású rendezvényre már most szeretettel hívom az érdeklődőket.
Forrás: Győrplusz újság / J. Kovács Andrea